A k�nyv egyik nagyon fontos �rdeme az is, hogy felkelti a gyermekben a
v�gyat azir�nt, hogy k�z�lje �lm�nyeit - ez�ltal a besz�dfejleszt�s egyik fontos
eszk�ze is -, hiszen a mindennapi tapasztalatainak a hat�s�ra a „foltok” lassan
kezdenek ismer�ss� v�lni �s a k�pen �br�zoltakhoz hamarosan meghat�rozott
hangokat tud hozz�rendelni (pl. a k�pen egy kutya l�that�- „va” mondja r� a
gyermek stb.).

A fentebb felsorolt t�nyek egy�rtelm�en arra utalnak, hogy sz�l�k�nt mindent
el kell k�vetn�nk az�rt, hogy gyermek�nk „r�szokjon” az olvas�sra. Ennek a l
egjobb m�dja, ha egy�tt n�zegetj�k gyermek�nkkel a k�nyvet akkor, amikor
csak kedve van hozz�.

Az egy�ttl�t, az �sszeb�j�s, a k�z�s figyelem mind, mind boldogg� teszi a
r�sztvev�ket �s az egy�ttolvas�s �lm�nye szerves r�sz�v� tud v�lni a
sz�l�-gyermek k�z�tti harmonikus kapcsolatnak. Alapszab�ly, hogy ne
er�ltess�nk semmit, teremts�nk lehet�s�get - hagyjuk az olvasnival�t a gyermek
l�t�ter�ben, el�rhet� helyen - �s ragadjuk meg a gyermek kezdem�nyez�seit.

Sokszor az esti ritu�l�k r�szek�nt tud term�szetess� v�lni a gyermek sz�m�ra
a k�z�s olvas�s, de hasznos id�t�lt�st jelenthet utaz�s k�zben, vagy olyan
szitu�ci�kban, ahol t�relmesen kell v�rni. Vannak gyermekek, akikt�l – vagy
az �letkoruk, vagy a figyelmi szintj�k miatt – nem v�rhat� m�g el, hogy az
�ltalunk felolvasott sz�vegeknek �rt� �s t�relmes hallgat�i legyenek.

Ilyen esetekben a k�pekr�l val� mes�l�s, t�rsalg�s a megold�s. A
megv�s�rolhat� gyermekk�nyveken (mese- �s mond�k�s k�nyvek) t�l aj�nlott
a csal�di f�nyk�palbumok, sz�nes katal�gusok �s a saj�t �lm�nyf�zetek (h�zilag
k�sz�tett, a gyermek �s csal�dja �let�t megjelen�t� f�zetecske) haszn�lata is.
Olyan olvasnival�t v�lasszunk, ami a gyermek �letkor�nak, �rdekl�d�s�nek
megfelel�, �s ami v�rhat�an besz�dre (hangmegnyilv�nul�sokra) �szt�nzi majd
�t.