Korpásodás esetén a hajas fejbőrön gyulladás alakul ki, amely
meggyorsítja a fejbőr felső hámrétegének leválását, így szemmel
láthatóvá válik a fejbőrön, illetve a hajszálak tövén a korpának
nevezett levált szaruréteg.
A hajas fejbőr hasonló tulajdonságokkal bír, mint a test többi bőrfelülete,
az elöregedett, elhalt hámsejteket folyamatosan újak váltják fel, helyet
adva így az újaknak. Amennyiben a bőr hámlásának ritmusa normális, nem
alakul ki túlzott sejtelhalás, és így a hámlás szinte észrevehetetlen.
Az egészséges fejbőr háromhetenként újul meg, és a leváló hámsejtek
láthatatlanul kicsik.
A korpásodás tünetei és típusai
Száraz korpásodás esetén a faggyútermelődés nem kóros, a fejbőr nem zsíros,
így a korpa nem tapad a hajhoz. Ilyenkor a haj legtöbbször száraz, fénytelen,
könnyen letörik, igen nehezen fésülhető. Hátterében genetikai tényezőkön kívül
helytelen táplálkozás, B-vitamin hiány, fejbőr megfázása, vegyi anyagok (pl.
hajfesték, szőkítő anyagok) károsító hatása, kevés folyadékbevitel, stressz,
legyengült általános állapot állhat.
Zsíros korpásodás esetén a fokozott faggyútermelés miatt a leváló hámsejtek összetapadnak és nehezen távolíthatóak el a fejbőrről. Ezt a típusú korpásodást szaknyelven seborrhoea capitisneknevezzük.Ezt a betegséget androgén hormonok által kiváltott fokozott faggyútermelés okozza.A túltermelődött faggyúban elszaporodik a pityrosporum ovalénak nevezett gomba, mely normálisan is minden ember fejbőrén megtalálható, ám normális körülmények esetén tüneteket nem okoz.
A pityrosporum ovale elszaporodásakor gyulladásos folyamat indul be, mert a fejbőr hámsejtjeit fokozott osztódásra, elszarusodásra készteti, mely később a fokozott faggyú miatt nehezen eltávolítható korpaként jelentkezik.
Anyai androgén hatásra már a csecsemők fejbőrén, általában az első hónap végére vastag, sárgásbarna felrakódás, koszmó alakulhat ki, mely a seborrhoea capitis csecsemőkori formája. Ilyenkor a babáknál gyakran 8-10 hónapos korig is megfigyelhető a zsíros korpa.
Majd pubertáskorban kezdődik el újra a fejbőr seborrhoeája, ami a huszonévesek
csaknem 60 %-át érinti. A férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél. Kezelés
nélkül általában az ötvenes évektől kezdenek el enyhülni a tünetek.
A korpásodás kezelése
A korpásodást véglegesen megszűntetni nem lehet, mert a korpásodás hátterében
genetikai tényezők is állnak, ill. bár a gombák szaporodását gátolhatjuk, de
véglegesen nem lehet őket kiírtani, mert hasonlóan a bélflórában élő
baktériumokhoz, ezek a gombák a normál hajas fejbőr állandó szereplői.
Száraz korpásodás esetén fontos, hogy két hajmosás között legalább három
nap teljen el, mert a bőr természetes védelmét a samponnal gyengítjük, és 48
óra alatt áll helyre az eredeti állapota.
A korpás haj megelőzésére gyakori hajmosáshoz kímélő, a bőr PH értékének
megfelelő sampon használata ajánlott, mellyel meggátolható a korpa kialakulását
elősegítő kórokozók elszaporodása. Ugyanezt a célt szolgálja a hajmosást
követően vízben oldott savas hidratáló folyadék alkalmazása.
Zsíros korpásodás esetén nagyon jó hatású a szalicilsavat és ként tartalmazó
olaj éjszakára történő alkalmazása (bemasszírozása és sapkával vagy kendővel
történő befedése), majd reggel kénes samponnal történő hajmosás.
A bőrgyulladás megakadályozására lokális szteroid oldatok alkalmazhatók,
melyeket sokszor kombinálnak hámlasztó hatású szalicilsavval (pl. Diprosalic
oldat). A P. ovale szaporodásának megakadályozására gomba ellenes
hatású samponokat alkalmazhatunk (pl. Nizoral, Sebiprox).
|